Az orosz gazdaság ellenálló képessége a háború és a nyugati szankciók közepette figyelemre méltó, de a gazdasági elit és Vlagyimir Putyin orosz elnök között egyre súlyosabb feszültség húzódik, ami a háború befejezése felé tolhatja Oroszországot – írja exkluzív riportjában a Reuters.
Putyin háborúja Ukrajnában és a válaszul meghirdetett nyugati szankciók a mélybe vitték az orosz gazdaságot 2022-ben, amikor a visszaesés 2,1 százalék volt, de azután Oroszország összeszedte magát: 2023-ban a GDP 3,6 százalékkal, tavaly 3,8 százalékkal növekedett. Idén viszont újra beköszönhet a recesszió – jósolja a független Moscow Times.
Elmaradt az orosz gazdaság növekedése a harmadik negyedévben éves szinten a második és az első negyedévhez képest az orosz statisztikai hivatal adatai szerint.
Az orosz gazdaság még köszöni, megvan, még ha nincs is jól. A háborús költekezés miatt papíron egész jó számokat láthatunk, ám mélyebbre nézve már feltűnnek a problémák. A rossz hír, hogy ez az állapot csak addig tartható fenn, ameddig tart a háború, így Vlagyimir Putyin orosz elnök most még kevésbé érdekelt a gyors lezárásban.
A kifáradás jeleit mutatja az orosz gazdaság, amelyet 2023 óta az orosz hadiipari erőfeszítések hajtottak: jövőre a gazdasági növekedés a tavaly mért 5 százalékról mindössze 1-1,5 százalék közé eshet.
A háttérben főként az olaj árának emelkedése és a gyengülő rubel áll.
27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban – sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben – nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.
Az egykori szovjet tagállamok szép nyereséget vágnak zsebre azzal, hogy felárral adják tovább a szankciós árukat Oroszországnak, amely mind jobban megérzi a modern technológia hiányát.
Tárt karokkal várják többek között a kínaiak, a szaúdiak és a törökök pénzét is. Magyarország viszont barátságtalan államnak számít hivatalosan.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
Az amerikai lap cikkében megszólaló egyik elemző szerint téves volt a jóslat, miszerint a szankciók térdre kényszerítik az orosz gazdaságot, de az egyértelmű, hogy tartósan ártanak annak.
Putyin megmutatta mindenkinek, hol a határ. Itt a vad történelmi átalakulás, orosz kifejezéssel, a szmuta ideje. A rubel romlása veszélyesebb Putyinra, mint Prigozsin volt. Ahhoz, hogy a szankciók hassanak, meg kell fogalmazni a céljukat, az pedig a háború befejezése, nem pedig az, hogy Oroszország még jobban destabilizálódjon. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Orosz kereskedelmi célpontok is az ukrán támadások célkeresztjébe kerülnek, ami a nyugati szankciókkal együtt jelentős károkat okoz a hadiiparnak és a gazdaságnak.
Rendkívüli intézkedésre kényszerült az Orosz Központi Bank, miután a rubel árfolyama átlépte a dollárral szemben a 100-as lélektani szintet. A gyenge pénz tovább hajtja az amúgy is problémás inflációt, ami már megkeseríti a lakosság életét, akiket a 100-as dollár arra késztethet elemzők szerint, hogy kiszedjék pénzüket az orosz állam által felügyelet pénzügyi rendszerekből, vagy legalábbis más pénznemre cseréljék rubelüket. A jegybanknak a kormány szerint minden eszköze megvan, hogy biztosítsa a stabilitást, amihez elemzők szerint legalább 90-ig vissza kellene kalapálni az árfolyamot.
Ukrajna szakaszokra bontja a támadást. Oroszországot Kína külön bejáratú kirendeltségévé tette Putyin. A németek saját sikereik áldozatai. Mi a populista sarlatánok, Trump, Johnson és Berlusconi igazi bűne? Hillary Clinton szerint Magyarországon tanulmányozható a populizmus iskolapéldája. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Korábban nem látott mértékű szankciókkal kell megküzdenie Oroszországnak tavaly február óta. Bár a nyugati valuták visszaszorulása a kereskedelemben egy darabig előnyt jelenthet, a katonai célú költések és a kiszorulás a technológiai versenyből ellehetetlenítheti a gazdasági fejlődést, olvasható a független, angolul és oroszul is megjelenő Moscow Times elemzésében.
Az uniós támogatásról, a korrupcióról és a magyar kormány vállalásairól lesz szó Johannes Hahn költségvetési biztos és Orbán Viktorral mai budapesti találkozóján. A pápa tükröt tartott az orbáni államnak, a háborúról pedig ellentmondó üzeneteket küldött budapesti látogatásán. 130 értelmiségi követeli Navalnij szabadlábra helyezését. Oroszország már nem szolgáltat adatokat a nemzeti jövedelem alakulásáról az IMF-nek. Putyin dezinformációs háborújában Tucker Carlson csak az egyik eszköz volt. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A jegybank által megkérdezett elemzők 1,1 százalékos GDP-csökkenésre számítanak.
Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Vlagyimir Putyin. Az amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.
Az orosz vámhivatal adatai szerint a kivitel éves szinten 7,6 százalékkal, 58,5 milliárd dollárra, a behozatal pedig 4 százalékkal, 41,6 milliárd dollárra zsugorodott. A kéthavi külkereskedelmi többlet 16,9 milliárd dollárt tett ki, 14,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
